8.foszlány

Hajnali két óra körül már nagyon kevesen maradtak. Ren kikísért minket a kapuig és búcsú puszit is kaptam tőle. Megköszöntem, hogy kiállt mellettem és lassan baktattunk haza. A srácok nem ittak túl sokat így remélni tudtam, hogy nem ütik el őket. Bevágtam magam mögött az ajtót, bezárkóztam és a szobámba vettem az irányt. Azt tudtam, hogy most sok pihenésre lesz szükségem, mert ha DongWoon azt mondja, hogy vissza akar szerezni akkor nem lesznek nyugodt napjaim. (˘-˘) Már csak pár nap van a fősuliból és még most van a végső hajrá. A diplomaosztó ünnepség is hamar elérkezik és kevés időt fogok itthon tölteni. Az biztos, hogy még mindig van mit tanulni. A fősuli után, egyetem és utána egy csodás munkahely, amit környezetvédőként fogok elfoglalni.
A délelőttöt az ágyban töltöttem. Minden életkedvem elvette az exem és ez végképp elég ok volt. Ha ő nincs minden másképp alakult volna. Mos nem környezetvédelmet tanulnék, nem tudnám mi az, hogy barát és gyűlölet. Sok dolgot tanultam tőle, jó és rossz értelemben, csak remélni tudom, hogy mindent visszakap majd az élettől. Ha attól még sem, akkor tőlem meg fogja.
Tizenegy fele a telefonom csörgése hozott vissza az élők közé. A kijelzőn Sindy képe és neve volt megjelenve. Hogy tudott ez ilyen korán hívni, más buli után meg délután 1-ig alszik.
-Jó reggelt. Hogy vagy? - szólt bele
-Neked is jó reggelt. Hát... az este után le vagyok törve, mint a bili füle. Még mindig az ágyat nyomom.
-Mi az, hogy az ágyat nyomod?? Ne hagyd már, hogy az a senkiházi elrontsa a kedved!! - mondta olyan hangosan, hogy a dobhártyám bele szakadt.
-Halkabban, légyszíves. Még nem szoktam hozzá a hangos beszédhez.
-Nem érdekel!! - rivallt rám - Összeszedem a csajokat és elmegyünk hozzád. Pá.
Meg se várta, hogy elköszönjek, de már le is tette. Hát igen, ez a tipikus Sindy. Nem tudtam mennyi idejükbe fog telni amíg ideérnek, ezért elkezdtem összeszedelőcködni. Adtam ételt és italt egérkének, majd egy frissítő zuhany után, köntösben étkeztem meg. Olyan jó fél óra múlva a telefonhívás után csengettek, de legnagyobb meglepetésemre Ren is meglátogatott. Ami úgy néz ki, hogy a lányok magukkal rángatták. A fiú elvörösödött amikor rám nézett és csak akkor kapcsolt az agyam, hogy egy szál köntösben állok előttük. Mit sem törődve rájuk csaptam az ajtót és amilyen gyorsan csak tudtam, magamra kaptam valami normális ruhát. Elégedetten bámultam magam a tükörben és visszasétáltam az ajtóhoz.
-Legalább azért mentél el, hogy felöltözz. - grimaszolt Sandra, amire én is egy érdekes pofát vághattam, mert Ren nagyon mosolygott.
-Helyezzétek magatokat kényelembe. Kértek valamit inni?
-Nekem egy pohár innivaló jól esne. A lányok nem hagyták, hogy megigyam a reggeli energiaitalom. Szóval, ha elaludnék vagy dőlnék el akkor ne lepődjetek meg. - mondta egy szuszra a kutyámat dédelgető srác.
-Nem is értem, hogy miért jöttek ők is. Semmi bajom. - durcáztam.
-Te mondtad, hogy ki vagy DongWoon miatt... Szótlanságodból az szűröm le, hogy tényleg így van. - okoskodott Sindy barátnőm.
-Mi lenne a világgal, ha te nem lennél Sindy?? - csóválta a fejét Yui
-Minden könnyebb lenne. - válaszolt Cassandra, amire mindenki kisebb nevetésben tört ki.
-Tessék Ren. - nyújtottam felé a narancslével teli poharat. És persze, hogy pont úgy fogta meg, hogy hozzáérjen a kezemhez. Zavaromban kirántottam a kezem az övé alól, szerencsémre szóljon, hogy nem borult ki az üdítő. Kicsit el is pirultam, helyet foglaltam a szemben lévő kanapén és eszmecserét fojtattunk. Ami többnyire a kapcsolatom volt DongWoonnal. Észrevettem, hogy Ren nem repes attól, hogy ez a téma így próbáltam elterelni a beszélgetést.
-Mit szólnátok, ha kimennénk egy kicsit?? Jó idő van és csinálok egy kis harapnivalót, meg beszélgetünk. Hm? - csaptam össze a tenyerem.
-Ez jól hangzik. Menjünk! - indult meg Ren. Mosolyogva kivezettem őket a konyhából nyíló kertbe, ahol Yui és Ren segítségével összetoltuk a két fehér asztalt és a székeket is elhelyeztük. Visszamentem a konyhába és csináltam pár szendvicset, a hűtőből kivettem egy két és fél literes colás üveget és azt is ráhelyeztem a tálcára. Magamhoz vettem néhány poharat, sajnos egy tálcára nem fért rá minden, így először csak egyet vittem ki.
-Segítsek kihozni? - húzta mosolyra a száját, kék térdnadrágos barátom.
-Megköszönném.
Tétovázás nélkül bement és én meg utána, hogy bezárjam, majd mögötte az ajtót. Addig a lányok békésen beszélgettek, Sandra a hintaágyon, Yui és Sindy pedig egye-egy széken ült. Amíg magamhoz fogtam pár szívószálat az üdítőkhöz, jégkrémet és kis tálakat, kanalakat, addig Ren félmosollyal méregetett. Bevallom zavarban voltam, de jól is esett, hogy felfigyel rám. Főleg, mert nekem nagyon tetszik. Höh... Mintha meg lehetne mérni, hogy mennyire lehet szeretni valakit. Egy pillanatra ránézte és rámosolyogtam. Örülnék neki, ha összejönnénk, de az elmondása szerint még nem áll készen egy újabb barátnőre. Hát ez van. Majd csak lesz valami, de jelen pillanatokban az utolsó napokra kapcsolok rá.
A mai nap sokat bolondoztunk, iszogattunk, kajáltunk, nevetgéltünk és beszélgettünk. Jó volt kicsit a csajokkal és Rennel lenni. Megnyílt felénk, sokat mesélt a családjáról, hobbijairól és még egyéb dologról. Hogy hova járt iskolába, stb... Összegezve nagyon jó napunk volt, ez egy életre belerögződött az elmémbe és legfőképp a szívembe. (⌒_⌒ )